Hibás rétegrend meghatározás

Az emeletes épületek 90%-nál előfordul ez a probléma. Az oka most is a kivitelezői gyakorlat hiánya. Érthetetlen okokból még a szakági tervezők sem szólnak érte, gondolok itt a gépész tervezőkre.

Na de mi is a gond! Nézzétek meg alaposan a 2-es számú rétegrendet:

A födém monolit vasbeton födém. A lépésálló vastagsága 3cm amire kerül 6cm aljzatbeton és a burkolat.

A gépészeti vezetékeket hol fogja a gépész elvezetni? A 3cm lépésállóban? Egy 50-es PVC szennyvízcsőnek a tokos része 6cm és még lejtésben is kellene vinni kb méterenként 0,5cm vagyis 2méteren kell + még 1cm a 6cm kívül. Ha nincs padlófűtés akkor a tervben szereplő 3+6cm-ben kellene elvinni 7cm csövet úgy, hogy ne repedjen el a cső felett a beton. Arról nem is beszélve, ha van padlófűtés tervezve. Akkor kell a 8cm lépésálló amire kerül az aljzatbeton, ami még 6cm + 1cm burkolat. Padlófűtés esetén a rétegrend 15cm, a terven 10cm szerepel most.

Milyen problémát okozhat?

Valójában semmilyet, mert meg sem lehet építeni. Illetve fog problémát okozni, mert amikor kiderül, hogy kevés a rétegrend a gépészetnek akkor már állnak a falak, az áthidalók már beépítésre kerültek, a födém már kész így a belmagasság már adott, ehhez kell alkalmazkodni.

Milyen felesleges költségeket okozhat?

Ebben az esetben nem felesleges költségek jelentkeznek, hanem nem várt kiadások. A költségvetésben 3cm lépésálló szerepel, a gépészetnek pedig legalább 8cm lépésállóra van szüksége, ha nem kell 110-es PVC csövet is elvezetni benne. Ez +5cm vastag lépésállót és -5cm belmagasság csökkenést jelent. 5cm vastag eps100 lépésálló kb 1500ft/m2, 100m2-nél ez 150.000ft anyagköltség többletet jelent.

Mi a megoldási javaslat?

Tervezésnél egyeztetni kell a szakági jelenesetben a gépész tervezővel milyen vastag lépésálló szükséges az adott gépészethez.