Hibás alapozás meghatározása
Ez az eset annyiban különleges, hogy volt lehetőségem kijavítani és meg is valósítani mert minket bíztak meg az épület generálkivitelezésével! Az épület Veresegyházon található. Annyit kell tudni a telekről, hogy nagyon magas és szinte állandó a talajvíz. Ez még földfúrás nélkül is jól észlelhető, mert a telek végében vad nádas látható. A magas talajvíz nem volt meglepetés senkinek sem. Készült talajmechanika és ezek tudatában készült el a terv és a komplett statika is kiviteli tervekkel.
A megrendelő már az elkészült teljes tervdokumentációval keresett meg. Árajánlatot kért a generálkivitelezésre. Megkaptam a terveket, átolvastam és nagyot néztem mikor megláttam a statikát.
Az alapozásnak hatalmas tömbalapokat írtak ki 2,1m mélységgel egy humuszos talajba úgy, hogy mindenki tudta, hogy már 70cm mélységben talajvíz található.
Milyen problémát okozhat?
A statikai terv igazán mutatós, jól néz ki csak egyszerűen fizikailag megvalósíthatatlan. Miért? Mert lehetetlen 140cm mély vízben egy téglalapot kiásni. Munkagép nem tud sarkosan ásni kézzel meg lehetetlen 140cm vízben lapátolni ráadásul úgy, hogy folyamatos az omlásveszély. Minden egyes gödröt meg kidúcolni iszonyatos költség. Hogy miért tervezték még is ezt az alapot? Mert a statikus sohasem ásott még tömbalapot, nem tudja milyen nehéz még száraz körülmények között is nem, hogy 140cm vízben.
A tömbalapok összesen 80m3 betont emésztettek volna fel. Ez még a későbbiekben egy nagyon fontos adat!
Mi a megoldási javaslat?
Cégünk már készített többször is kútalpozást, ami egy jóval egyszerűbben kivitelezhető alapozás olyan területen ahol pl feltöltés, vastag humusz vagy jelen esetünkben magas talajvíz található. A kútalap lényege, hogy egy hatalmas fúróval egyszerű lyukakat fúrunk, amit kibetonozunk. Ennyi. Nem kell kézzel kiigazítani, nem kell dúcolni. Kifúrod és már betonozhatod is.
A javaslatomra az alapozást áttervezték kútalapozásra:
Nagyon jól látható, hogy sokkal kisebb betonfelület kellet. A mélység ugyanúgy maradt a 2,1m, de sokkal kisebb lett az alátámasztási felület, cserébe sok-sok lyukat kellett fúrni. Ami a legfontosabb adat az a betonigénye ugyanis a kútalapok mindössze 30m3 betont emésztettek fel szemben az elsőnek betervezett tömbalapokkal, amiknek 80m3 betonre lettek volna szükségük. Vagyis 50m3 betont spóroltam meg a megrendelőnek! Ez nem egy mese, egy kitalált leírás, hanem a valóság.
Hogy mit jelent ez számokban? Ha nem számoljuk a ráfordított munkaidő nyereséget, ha csak a beton anyagköltségét számoljuk akkor a matek a következő:
50m3 C40-es beton X 50.000ft-al az barátok közt is 2.500.000ft csak a betonon elért költségmegtakarítás. Mindent beleszámolva pl munkadíj, időnyereséget, munkagépet a nyereség a kútalapozás miatt közel 5.000.000ft volt! És még csak ki se jöttünk a földből, de már is spóroltam a megrendelőnek 5M!
Volt más probléma is az épülettel pl két oromfalat terveztek amiből az egyiket könnyűszerkezettel a másikat téglával tervezték meg. Elsőre sem értettem miért, nem is lett megépítve a tégla oromfal mert az építész áttervezte. Ezzel közel 500.000ft.ot spóroltam meg megint csak a megrendelőnek!
Remélem most már átlátod, hogy a tervkritika szolgáltatásom díja elenyésző összeg ahhoz képest mekkora nyereségre tudsz néha szert tenni!