Mi történt most?
Az uniós költségvetés nem csak a tagállami befizetésekből áll: az úgynevezett saját források közvetlenül az Unió kasszájába kerülnek. A Bizottság öt új saját forrást javasolt, amelyek az SBC News szerint együtt évi nagyjából 58 milliárd eurót hoznának; a szerencsejáték nincs köztük. A Parlament a költségvetési eljárásról szóló közleményében arra kérte a tagállamokat, hogy fontolják meg egy digitális illeték bevezetését. Időközi jelentése emellett három lehetőség kidolgozását szorgalmazza: egy digitális szolgáltatási adót, egy online szerencsejáték-adót és egy kriptoeszköz-árfolyamnyereség-adót. Az utóbbi kettőt a képviselők akkor vennék elő, ha a Bizottság javaslatai elakadnak a tagállamok között.
A tárgyalásokat jelenleg az ír soros elnökség vezeti. A beszámoló szerint november 13-ra vártak újabb fejleményt, de nem jelentettek be semmit. Az asztalon lévő tárgyalási tervezet nagyjából 1650 milliárd euróról szól, és a helyreállítási alap, a NextGenerationEU adósságának visszafizetését is rendezné. A Parlament ennél nagyobb, legalább 2000 milliárd eurós keretet szeretne.
Honnan jön az ötlet?
A képviselők április 28-án fogadták el a költségvetésről szóló időközi jelentést, 370 igen, 201 nem és 84 tartózkodás mellett. A dokumentum szerint évente nagyjából 60 milliárd euró új bevételre lenne szükség, és a lehetséges források között az online szerencsejáték-illeték is szerepel. Az ötletet a szocialista és demokrata frakció karolta fel: Victor Negrescu, a Parlament alelnöke a nagy szolgáltatók bevételére vagy forgalmára kivetett, körülbelül 1 százalékos illetéket javasolt. A frakció becslése szerint ez évi 2–4 milliárd eurót hozna, amelyet oktatásra, ifjúsági programokra, mentális egészségre és a függőségek megelőzésére fordítanának.
A Bizottság szakértői a Parlament kérésére ki is számolták, mit hozna egy ilyen adó. A gambling.com által ismertetett, május 28-i munkadokumentum egy 3 százalékos, az online szerencsejáték-ágazat nettó forgalmára kivetett illetéket modellezett. Ez a 2028–2034-es időszakban átlagosan évi 1,9 milliárd eurót hozna. A legnagyobb tételek Spanyolországból (414 millió), Lengyelországból (231,7 millió), Németországból (208,7 millió) és Máltáról (165,1 millió euró) származnának. A Magyarországra számított összeget a beszámoló nem közli.
Miért nehéz bevezetni?
Új saját forrást csak mind a 27 tagállam egyhangú döntésével lehet létrehozni, vagyis egyetlen ország is megakadályozhatja. A Bizottság elemzése szerint ráadásul nincs egységes uniós fogalma az online szerencsejátéknak, ezért előbb egy külön adójogszabályra lenne szükség, és ahhoz is egyhangúság kell. Málta már jelezte az ellenállását: Robert Abela miniszterelnök június 22-én a máltai parlamentben kijelentette, hogy országa nem fogad el uniós szintű adót a központi költségvetés finanszírozására, és szükség esetén élne a vétójogával. A máltai felügyelet adatai szerint a szerencsejáték a szigetország gazdaságának nagyjából 12 százalékát adja.
Az iparág is tiltakozik. Az Európai Szerencsejáték- és Fogadási Szövetség (EGBA) főtitkára, Maarten Haijer szerint a javaslat működésképtelen, mert a szerencsejáték uniós szinten nincs harmonizálva, így nincs jogalap az illeték meghatározására és beszedésére. Arra is figyelmeztetett, hogy egyes országokban a nemzeti adók már most a bruttó játékbevétel felét is meghaladják, és a többletteher végső soron az illegális szolgáltatóknak kedvezne. Hasonló kockázatot a Bizottság is említett: ha a költséget a játékosokra hárítják, egy részük engedély nélküli oldalakra vándorolhat.
A kriptós szál
A Parlament nemcsak a szerencsejátékot, hanem a kriptoeszközök árfolyamnyereségét is lehetséges uniós bevételi forrásként kezeli. Az adó mértékéről, alapjáról és beszedéséről egyelőre semmilyen részlet nem ismert, és a Bizottság sem tett rá javaslatot. Magyarországon a kriptoeszközökből származó jövedelem ma is a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, 15 százalékos kulccsal. Az, hogy egy uniós saját forrás miként kapcsolódna a nemzeti adókhoz, nyitott kérdés.
A téma ettől függetlenül is egyre közelebb kerül a magyar befektetőkhöz. Az uniós DAC8-szabályok miatt a NAV 2027-től automatikusan megkapja a kriptoszolgáltatók ügyféladatait, itthon pedig a vagyonadóról szóló javaslat is érintené a kriptovagyont.
Mit jelentene ez Magyarországon?
Magyarországon online szerencsejátékot csak magyar engedéllyel lehet kínálni, és az engedélyes szolgáltatók a hazai szerencsejáték-adókat fizetik. Egy uniós illeték ezek mellé érkezne, de hogy a szolgáltatókat vagy a tagállamokat terhelné, és hogyan szednék be, egyelőre nem tudni. A magyar kormány hivatalos álláspontja a javaslatról tudomásunk szerint nem ismert. Mivel egyhangú döntés kell, Budapest szavazata is döntő lehet, akárcsak bármelyik másik tagállamé.
A játékosokat rövid távon semmi nem érinti: az új költségvetési ciklus 2028-ban kezdődik, így egy esetleges uniós illeték is legkorábban akkor indulhatna. A Bizottság figyelmeztetése a feketepiacról viszont itthon is aktuális. Ha nem vagy biztos egy oldal jogállásában, a hatósági nyilvántartásban ellenőrizheted.
Mi a következő lépés?
A Bizottság az év végéig szeretne megállapodást. A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet a Tanács egyhangúlag fogadja el, de csak a Parlament egyetértése után. A saját forrásokról szóló határozathoz egyhangúság és minden tagállam alkotmányos jóváhagyása is kell. Ha tehát a szerencsejáték-illeték valaha bekerül a csomagba, hosszú ratifikációs út vár rá.
Források: SBC News: a Parlament tartalékként tartaná a szerencsejáték-illetéket; Gambling.com: a bizottsági modell és a máltai vétó.
Kapcsolódó hírek
- Nem döntött az uniós bíróság a máltai Bill 55-ről: mi lesz a játékosok visszaigényléseivel?
- Hol a határ a predikciós piac és a kaszinó között? Lezárult az amerikai CFTC-szabályok véleményezése
- Predikciós piacok: felforrósodott a vita arról, szerencsejáték-e – mit jelent ez Magyarországon?
- Fizetési blokkolás: Ausztrália a bankokra bízza az illegális szerencsejáték elleni harcot – így működik ez Magyarországon
- Az összes hír
