Mi az a Digital Fairness Act?
A COM(2026) 1100 számú javaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005-ös irányelvet váltaná fel, mégpedig egy közvetlenül alkalmazandó uniós rendelettel. A Bizottság nevében Michael McGrath fogyasztóvédelmi biztos és Henna Virkkunen ügyvezető alelnök mutatta be, a fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet felülvizsgálatával együtt. A Bizottság becslése szerint az új szabályok évente akár 13,7 milliárd eurót takaríthatnának meg az uniós fogyasztóknak. McGrath szerint a cél az, hogy a digitális gazdaság „a fogyasztókért, ne ellenük” működjön.
A javaslat egyelőre nem jogszabály. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendes jogalkotási eljárásban kell megtárgyalnia, és a szakmai elemzések szerint elfogadása után 12 hónappal kezdenék alkalmazni. Az elfogadás időpontja egyelőre nyitott.
Loot boxok: esélyek, kikapcsolás, tilalom kiskorúaknak
A javaslat a fizetős, változó jutalmú rendszerekre vonatkozik: ide tartoznak a loot boxok, a szerencsekerekek és a gyűjthető kártyacsomagok, ha pénzért vagy pénzért vett virtuális valutáért lehet hozzájutni. Az iGaming Business beszámolója szerint a kereskedőknek közölniük kellene, milyen jutalmak érhetők el és mekkora eséllyel, és minden felhasználónak lehetőséget kellene adniuk a funkció kikapcsolására. A gyerekeknek szóló termékekben, vagy ha a kereskedő tudja, hogy kiskorúak használják, egyáltalán nem kínálhatnák. Szakmai elemzések szerint a fizetős virtuális valuta kiskorúaknál alapértelmezetten kikapcsolt lenne, és csak szülői jóváhagyással lehetne bekapcsolni.
Fontos részlet, hogy a javaslat nem minősíti szerencsejátéknak a loot boxokat: ezt továbbra is a nemzeti jog dönti el. Egy, az iGaming Businessnek nyilatkozó ügyvéd szerint a loot boxokat általában nem tekintik a szabályozott szerencsejátékhoz hasonlónak. Magyarországon tudomásunk szerint jelenleg nincs kifejezetten a loot boxokra vonatkozó szabály, így az uniós rendelet lehetne az első kötelező keret.
Virtuális valuták és pay-to-win
A Bizottság közleménye szerint a virtuális valutáknál átláthatóbb árazásra lenne szükség: világosan kellene látszania, mennyi valódi pénzbe kerül egy játékbeli érme vagy kristály. Kiskorúaknál korlátoznák a pay-to-win és pay-to-progress mechanikákat is, vagyis azokat, ahol pénzzel lehet előnyt vagy gyorsabb haladást vásárolni. A logika ismerős lehet a kriptós világból is: amikor egy zseton vagy token értéke elszakad a valódi pénztől, könnyebb elveszíteni a kontrollt afölött, mennyit költesz.
Influenszerek és szerencsejáték-reklám
A javaslat szerint az influenszereknek egyértelműen jelölniük kell a fizetett tartalmat, és nem mosódhat össze a reklám a személyes élménnyel. Nem népszerűsíthetnének olyan terméket, amelynek a reklámja uniós vagy nemzeti jog szerint tilos, és a megbízó márkáknak és ügynökségeknek is felelniük kellene a szabályok betartásáért. Az iGaming Business szerint a javaslat indoklása a fogadást, a lottót és más szerencsejáték-termékeket is a potenciálisan ártalmas termékek között említi, különösen a gyerekek szempontjából. Általános uniós tilalmat a szerencsejáték-influenszerekre ugyanakkor nem vezetne be.
Magyar szempontból ez azért érdekes, mert itthon az engedély nélküli szerencsejáték reklámozása már ma is tilos, és a hatóság az ilyen reklámoldalakat is blokkolja. Ha egy streamer magyar közönségnek kriptokaszinót népszerűsít, az a hazai szabályok szerint engedély nélküli szerencsejáték reklámja. A DFA ehhez uniós fogyasztóvédelmi felelősséget is társítana, a megbízóra is kiterjesztve.
Sötét minták és függőséget okozó dizájn
A DFA tiltaná a manipulatív felületi megoldásokat, az úgynevezett sötét mintákat, például a hamis szűkösséget sugalló üzeneteket. A felhasználók kikapcsolhatnák a túlzott használatra ösztönző funkciókat, mint az automatikus lejátszás, a végtelen görgetés vagy a nem lényeges értesítések. Tilos lenne a kiskorúakat célzó vagy a sérülékenységet kihasználó személyre szabott reklám és árazás is. Ezek általános fogyasztóvédelmi szabályok; hogy a végleges szöveg mennyiben vonatkozik közvetlenül a szerencsejáték-szolgáltatók felületeire, a tárgyalások során dől el.
Szankciók: akár a forgalom 6 százaléka
A végrehajtást a fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet módosítása erősítené. A Bizottság a több tagállamot érintő, nagy léptékű ügyekben maga is vizsgálódhatna, és a világszintű éves forgalom akár 6 százalékáig terjedő bírságot szabhatna ki; a beszámolók szerint a nemzeti bírságmaximumoknak legalább 4 százalékot kellene elérniük. Az unión kívüli cégeknek uniós jogi képviselőt kellene kijelölniük, ami az uniós fogyasztókat célzó offshore szolgáltatókat is érintheti. A beszámolók szerint a videojáték-ipar két európai szövetsége, a Video Games Europe és az EGDF aránytalannak és kivitelezhetetlennek nevezte a javaslatot, a szerencsejáték-ipari szervezetek hivatalos reakciója még nem ismert.
Mit jelent ez neked?
Rövid távon semmit: a javaslat hosszabb ideig is formálódhat, mire alkalmazni kezdik. Az irány viszont világos. A pénzért vásárolható véletlenszerű jutalmaknál átláthatók lennének az esélyek, a gyerekek védelme erősödne, az influenszer-tartalmaknál pedig könnyebb lenne felismerni a reklámot. Ha szülő vagy, már most érdemes megnézni, milyen fizetős véletlenszerű elemek vannak a gyereked kedvenc játékaiban, és beállítani a vásárlási korlátokat. Ha pedig te magad játszol, gondolj arra, hogy egy loot box kinyitása és egy pörgetés mögött hasonló jutalmazási logika működhet.
Források: Euronews; Eunews; Az Európai Bizottság közleménye (EuropaWire); iGaming Business; Digital Fairness Act: a javaslat; Bright Side of News.
